English
    Hol vagyok? >> Nyitólap\Egészségfejlesztés\Közösségi (kvázi-kísérletes) vizsgálatok
  
:: Menü
::
 Megbetegedés
::
 Egészségfejlesztés
  Egészségfejlesztési programok a keringési betegségek okozta halálozás csökkentésére
  Hét ország vizsgálat
  A MONICA Projekt
   Közösségi (kvázi-kísérletes) vizsgálatok
  Randomizált kontrollált kísérletek
  Összefoglalás
  A témához kapcsolódó Internet-címek
  Programtár
::
 Egészségmagatartás
::
 Épszív honlap
::
 Egészségadattár
:: Ajánlatunk

Közösségi (kvázi-kísérletes) vizsgálatok a koronáriabetegségek kockázati tényezőinek csökkentésére

A kardiovaszkuláris betegségekre irányuló közösségi prevenciós projektek az 1970-es évek elején indultak, a Stanford Három Közösség Vizsgálattal és az Észak-Karélia projekttel. Ezeket követően, nem kis részben ezen vizsgálatok biztató kezdeti eredményei alapján számos hasonló prevenciós program indult sok országban. Ezek közül a legfontosabb korai vizsgálatokat ismertetjük.

Stanford Három Közösség Vizsgálat (Stanford Three Community Study)

A Stanford Három Közösség Vizsgálat 1972-ben indult, és arra szolgált bizonyítékkal, hogy a keringési betegségek szempontjából magas kockázatú csoportoknál tömegközlési eszközök és személyes tanácsadás révén kedvező változásokat lehet elérni a szívbetegségek kockázati tényezőinek előfordulására vonatkozóan.

Stanford Öt Város Projekt (Stanford Five City Project, FCP)

A Stanford Öt Város Projekt (Stanford Five City Project, FCP) a fenti vizsgálat eredményeire támaszkodva indult, azon feltételezés alapján, hogy közösségi egészségnevelési programok képesek csökkenteni a keringési betegségek kockázati tényezőit, valamint a  megbetegedéseket és a halálozásokat a tágabb közösségben. A program 1980 és 1986 között két észak-kaliforniai városban, mintegy 120 ezer lakos számára nyújtott egészségneveléssel kapcsolatos információkat tömegközlési eszközök révén; ezen kívül a helyi lakosság bevonásával is szerveztek tömegkommunikációs programokat, illetve személyes találkozáson alapuló egészségnevelési alkalmakat. Kalifornia északi és középső részén három másik város képezte a kontrollt.

A projekt kezdete előtt (1979), befejeződésekor (1986), majd azt követően három évvel a városok 25-74 éves lakosai körében (1989) vizsgálatok történtek az egészséggel kapcsolatos tudás és az egészségi állapot felmérésére. A hosszútávú követés eredményei szerint az intervenciós városokban a nők szignifikánsan többet tudtak a keringési betegségekről, és körükben kisebb volt a koronária-betegség kockázata, mint a kontroll városokban; a vérnyomás, összkoleszterin-szint, dohányzás, testtömegindex és a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata azonban nem volt szignifikánsan eltérő. A férfiaknál a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a testtömegindex szignifikánsan alacsonyabb volt az intervenciós városokban a kontrollhoz képest, de az összkoleszterin-szint, a dohányzás előfordulása, a koronáriabetegség kockázata, valamint a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata tekintetében nem volt statisztikailag jelentős eltérés. ( 309.ref )

A projekt első időszakában (1979-1986) a szívizominfarktus és szélütés együttes előfordulása nem mutatott szignifikáns változást egyik városban sem; a követés időszakában (1986-1992)  egy kontroll-várost kivéve szignifikáns csökkenés volt tapasztalható a többi négy városban. A csökkenő tendencia mérsékelten, de nem szignifikáns mértékben nagyobb volt az intervenciós városokban. ( 310.ref )

Észak-Karélia Projekt (North Karelia Project)
Az Észak-Karélia Projekt 1972-ben indult azzal a céllal, hogy Finnországnak ebben a keleti tartományában csökkenjen a keringési betegségek okozta halálozás gyakorisága. A programot a tartomány politikai vezetői és lakossága kezdeményezte, miután világossá vált számukra, hogy a keringési betegségek okozta, a többi országhoz képest egyébként is igen magas finnországi halálozás a tartományban az országos átlagnál is magasabb. A program közösségi alapon szerveződött és zajlott, amelynek jeleként a program tervezésében és irányításában jelentős szerepet kaptak a tartomány lakosságának képviselői. A projektet irányító, a tartományi fővárosban felállított hivatal szakértői határozták meg a projekt céljait, képezték a résztvevőket, koordinálták és elősegítették a különféle akciókat, valamint értékelték az eredményeket, de az érintett közösség tagjai, a tartomány lakosai (a tartományban működő tisztiorvosok; egészségügyi intézmények orvosai, ápolónői, védőnői, civil szervezetek tagjai, stb.) végezték a gyakorlati munka jelentős részét.

A tartományban dolgozó minden védőnőt és orvost felkértek arra, hogy fordítson figyelmet betegeinek kockázati tényezőire és segítsen azokat módosítani; a falvak vezetői a projekt segítőivé váltak; a munkahelyek számos program színtereként szolgáltak; országos tévéműsorok célzottan foglalkoztak a dohányzással és az egészséggel kapcsolatos tudnivalókkal; a falvak és iskolák között koleszterinszint-csökkentő versenyeket szerveztek.

A projekt részeként 1972 és 1992 között ötévenként végeztek felmérést a különféle kockázati tényezők gyakoriságának követésére. A projekt során jelentős változások következtek be az egészségügy, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén Finnország egész területén; például az élelmiszeripar új, csökkentett zsírtartalmú húsáruk és tejtermékek, illetve bizonyos csökkentett sótartalmú élelmiszereket állított elő és terjesztett el; az állattenyésztés visszaszorulásával előtérbe került a bogyós gyümölcsök és egyéb növények termesztése.

A program az első évtizedben nagyon sikeresnek bizonyult. Míg 1972-ben a népesség 90%-a használt vajat, 1992-ben ez az arány már csak 15% volt; a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az 1972-es 20 kg/főről 1992-re 50 kg/főre emelkedett. A dohányzás elterjedtsége nagymértékben csökkent a férfiak körében, míg a nők körében emelkedett.

A keringési betegségek okozta halálozás a 35-64 éves férfiak körében 1992-re, a program utolsó évére igen jelentősen, az 1972-es értékhez képest 57%-kal csökkent Észak-Karéliában. Ugyanezen időszak alatt azonban a keringési betegségek okozta halálozás Finnország egészét tekintve is 52%-kal csökkent, tehát alig valamivel maradt el az Észak-Karéliában észlelt javulástól. Megemlítendő azonban, hogy a daganatos halálozás a projekt 20 éve alatt jelentősen nagyobb mértékben csökkent Észak-Karéliában, mint országosan. ( 311.ref )

Az Észak-Karélia Projekt nagyban hozzájárult a CINDI ( 312.ref ) projekt kialakításához; ezen túlmenően igen sokat idézett, sikeres modellként szolgált más országok közösségi alapú egészségfejlesztési programjai számára. Az Észak-Karélia Projekt által elért eredmények nagyságrendjét azonban a más országokban szervezett hasonló projektek nem tudták megismételni.

Minnesota Egészséges Szív Program (Minnesota Heart Health Program)

Az 1980-1990 között zajlott vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy hosszútávú egyéni, kiscsoportos és közösségi beavatkozások miként hatnak az egészségmagatartásra és a kockázati tényezőkre (koleszterinszint és a vérnyomás populációs átlaga, dohányzás, fizikai aktivitás gyakorisága), illetve végső soron a keringési betegségek okozta megbetegedés és halálozás csökkentésére. A program három olyan, az USA középnyugati vidékén (Minneapolis, Észak- és Dél-Dakota) található városban került megvalósításra, amelyet három referencia-várossal társítottak olyan módon, hogy minden intervenciós közösségnek volt egy kontroll közösségi párja. A programba így összesen hat, populációs nagyság és típus szempontjából hasonló lakóközösség került be; összesen mintegy négyszázezer, 30-74 éves férfi és nő. Az egyénekre és közösségekre irányuló kiscsoportos, egyéni, és a tömegközlési eszközök közvetítésével zajlott egészségnevelési programok, valamint a legfontosabb kockázati tényezők szűrésének célja a magasvérnyomás megelőzése és kezelése, az egészséges táplálkozás, a dohányzásról való leszokás és a rendszeres mozgás elősegítése volt; a programok közösségtől függően 5-6 évig tartottak.

Az eredmények szerint a kockázatcsökkentésre irányuló akciók ismertsége az intervenciós közösségekben lényegesen nagyobb volt, mint a kontroll csoportokban egy, illetve három év után; az ötödik és hatodik évben azonban már nem. A szérum-koleszterinszint, illetve a vérnyomás populációs átlagértéke mind az intervenciós, mind a kontroll közösségekben lényegében azonos mértékben csökkent; míg a testtömegindex átlagértéke mindenütt nőtt a megfigyelési idő alatt. A program kezdete után 13 évvel végzett felmérés szerint a kockázati tényezők tekintetében nem volt különbség az intervenciós és a kontroll közösségek között, kivéve a dohányzást nők körében, amely az intervenciós közösségekben hosszú távon is alacsonyabb maradt a kontroll közösségekhez képest. ( 313.ref )

A szívkoszorúér-betegség kockázata mind az intervenciós, mind a kontroll közösségekben csökkent; szignifikáns különbség e tekintetben sem volt a két csoport közösségei között. ( 314.ref )

Nyomtatóbarát változat
<< Elõzõ
:: Menü
 Kardiovaszkuláris
::
 Daganatos
::
:: Bejelentkezés:
Felhasználónév:
Jelszó:
:: Keresés:
 HÍREK
::
 TÁVOKTATÁS
::
 FÓRUM
::
 LINKGYÛJTEMÉNY
::
 REGISZTRÁCIÓ
::
 BELÉPÉS
::
 IMPRESSZUM
::
 
Rendszergazda: root@nepegeszseg.hu • Adminisztráció: admin@nepegeszseg.hu • Webmester: webmester@nepegeszseg.hu
© 2002. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Népegészségügyi Iskola • Minden jog fenntartva! All rights reserved!