English
    Hol vagyok? >> Nyitólap\Egészségfejlesztés\Randomizált kontrollált kísérletek
  
:: Menü
::
 Megbetegedés
::
 Egészségfejlesztés
  Egészségfejlesztési programok a keringési betegségek okozta halálozás csökkentésére
  Hét ország vizsgálat
  A MONICA Projekt
  Közösségi (kvázi-kísérletes) vizsgálatok
   Randomizált kontrollált kísérletek
  Összefoglalás
  A témához kapcsolódó Internet-címek
  Programtár
::
 Egészségmagatartás
::
 Épszív honlap
::
 Egészségadattár
:: Ajánlatunk

Randomizált kontrollált kísérletek a koronáriabetegségek legfontosabb kockázati tényezőinek egyidejű csökkentésére

Az előzőekben ismertetett, a 70-es években indult közösségi programok mellett számos egyéb vizsgálat is történt annak kiderítésére, hogy a keringési betegségek kockázati tényezőinek csökkentésére irányuló, priegészség-nevelési módszereket alkalmazó akciók milyen mértékben befolyásolják ezen betegségek előfordulását. A továbbiakban azon randomizált kontrollált vizsgálatokról adunk rövid áttekintést, amelyek a keringési betegségek elsődleges megelőzése érdekében az általános populációban, vagy magas kockázatú csoportokban, egészségnevelési módszerek alkalmazásával kívánták több, mint egy kockázati tényező előfordulását befolyásolni legalább ezerfős csoportban, több mint egyéves követést alkalmaztak, és adatokat tettek közzé a kockázati tényezőkben és/vagy betegségek előfordulásában bekövetkezett változásokról.

Egészségügyi Világszervezet Gyárvizsgálat (WHO factory study)

Belgium, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Nagy-Britannia 44 párba állított gyáraiban dolgozó, 40-59 éves férfiak képezték a célcsoportot, összesen mintegy 63 ezer fő. Az ’intervenciós’ gyárakban a vizsgálat kezdetén minden, a korosztályba tartozó férfinál kardiovaszkuláris állapotfelmérés történt, melynek alapján magas kockázatú csoportokat hoztak létre. A kockázati tényezők csökkentésére általános kampányt szerveztek poszterek, szórólapok, személyre szóló levelek, csoportmegbeszélések, a diétára, testmozgásra, dohányzásról való leszokásra vonatkozó életmód-tanácsadás formájában. A magas kockázatúak ezen túlmenően egyéni tanácsadásban is részesültek, és időközönként ellenőrizték az állapotukat; a magasvérnyomás-betegségben szenvedők gyógyszeres kezelést kaptak. Az intervenciós periódus végén az eredeti csoportnak még alkalmazásban álló tagjainál állapotfelmérés történt. A ’kontroll’ gyárakban a férfiak 10%-ánál volt az induláskor állapotfelmérés, amelyet kétévenként ismételtek.

Az intervenciós csoportban a kockázati tényezők közül a szisztolés vérnyomás 0,5; a diasztolés 0,3 Hgmm-rel volt alacsonyabb; a dohányzás prevalenciája 0,03%-kal, a koleszterinszint 0,004 mmol/l-rel volt magasabb a kontrollcsoporthoz képest a vizsgálat végén. Mivel a mintaválasztás nem volt teljesen random, szignifikancia-próbát nem végeztek. ( 315.ref )

Az összhalálozás és a koronáriabetegség okozta halálozás kockázata nem csökkent szignifikánsan az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest. ( 316.ref )

Göteborg vizsgálat (Göteborg / Gothenburg study)

Az 1970 és 1983 között zajlott vizsgálat célja az volt, hogy a kardiovaszkuláris kockázati tényezők populációs szintű csökkentésének lehetőségét megvizsgálja, illetve azt, hogy a programnak milyen hatása van a szívinfarktus és a stroke okozta megbetegedés és halálozás, valamint az összhalálozás előfordulására. A vizsgálatba Göteborg város mintegy 30 ezer, 47-55 év közötti férfi lakosát vonták be, akik közül véletlenszerűen 10 ezret az intervenciós csoportba soroltak be.  Az intervenciós csoportba soroltak és a kontroll csoport 2%-a  először szűrővizsgálaton vett részt. A kontroll csoport tagjainál további beavatkozás nem történt, az intervenciós csoport tagjainál rendszeresen ellenőrizték a vérnyomást, kiscsoportos diétás tanácsadásban részesültek, illetve a dohányosokat dohányzásról leszoktató programba hívták. Az intervenciós csoportból azok, akiknél magasvérnyomás-betegséget, illetve jelentősen emelkedett szérum-koleszterinszintet találtak, gyógyszeres kezelésben is részesültek. A tíz éves követés során a vérnyomás, a szérum-koleszterinszint és a dohányosok aránya is csökkent az intervenciós csoportban, ez a csökkenés azonban a kontroll csoportban is bekövetkezett, és a két csoport között a bekövetkezett változás nem volt szignifikánsan különböző. Az átlagosan 11,8 éves követés során nem találtak statisztikailag jelentős különbséget a két csoport között a koronáriabetegség előfordulásában, a szélütés okozta halálozásban és az összhalálozásban sem. ( 317.ref )

Oslo vizsgálat (Oslo study)

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az emelkedett vér-lipidszint csökkentése diéta révén és a dohányzás tartós elhagyása csökkenti-e a koronáriabetegség első előfordulását 40-50 éves férfiakban. 1232, 40-49 éves, normotenzív, de koronáriabetegség szempontjából magas kockázatú férfit vontak be az öt évig (1973-1978) tartó vizsgálatba, akiket véletlenszerűen soroltak be az intervenciós vagy kontrollcsoportba. Az intervenciós csoportban egyénenként diétakövetés és diétás tanácsadás történt, illetve a dohányosok a leszokásra vonatkozó tanácsokat is kaptak. Az intervenciós csoport tagjait félévenként, a kontrollcsoport tagjait évente vizsgálták, melynek részeként rögzítették a kardiovaszkuláris betegségre utaló tüneteket, a testsúlyt, vérnyomást, szérum-koleszterinszintet, valamint EKG készült. 

Az intervenciós csoportban öt év után jelentősen, 17%-kal csökkent a koleszterinszint a csoport kezdeti átlagához képest, és ez 13%-kal volt alacsonyabb, mint a kontrollcsoportban. A dohányzás prevalenciája 45%-kal nagyobb mértékben csökkent az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest. Az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest statisztikailag jelentős mértékben csökkent a halálos és nem halálos szívinfarktus, valamint a hirtelen halál előfordulása is. ( 318.ref )

Több kockázati tényezőre irányuló intervenciós vizsgálat (Multiple Risk Factor Intervention Trial, MRFIT)

A vizsgálat célja annak tesztelése volt, hogy milyen mértékben csökkenti a koronáriabetegség okozta halálozást egy olyan intervenciós program, amely egyszerre több kockázati tényező befolyásolására törekszik. Ennek érdekében történt a vizsgálat 1973-1982 között az USA Nemzeti Szív- és Tüdőintézete ( 319.ref ) koordinálásával. A vizsgálatba több mint 12 ezer, 35-47 év közötti, magas kockázatú férfit vontak be, akiket több mint 360 ezer, kardiovaszkuláris szűrővizsgálatra meghívott közül választottak ki. A résztvevőket véletlenszerűen intervenciós és kontrollcsoportba osztották; mindkét csoport tagjait évente hívták orvosi vizsgálatra. Az intervenciós csoport tagjai közül a dohányosok leszoktatásra vonatkozó egyéni tanácsadásban és kiscsoportos foglalkozásokon vettek részt; a csoport minden tagja rendszeres egyénre szabott diétás tanácsadásban részesült; a magasvérnyomásos páciensek gyógyszeres kezelést kaptak. A legrövidebb követési idő 6 év, az átlagos követési idő 7 év volt.

Az eredmények szerint a diasztolés vérnyomás, a dohányzás prevalenciája és a szérum-koleszterinszint is szignifikánsan alacsonyabb volt az intervenciós csoportban a kontrollcsoporthoz képest a követési periódus minden évében. A koronáriabetegségek okozta halálozás a hét éves követés végén azonban nem volt szignifikánsan különböző a két csoport között; hasonlóképpen nem volt statisztikailag jelentős különbség az összhalálozásban sem. ( 320.ref )

Finn üzletemberek vizsgálat (Finnish businessmen study)

Az 1974-1980 között zajlott vizsgálatba 1222, 40-55 év közötti egészséges, de legalább egy kardiovaszkuláris kockázati tényezővel bíró, gazdasági vezető pozícióban lévő férfit vontak be, akiket állapotfelmérő orvosi vizsgálat után közel fele-fele arányban intervenciós és kontroll csoportba soroltak be. Az intervenciós csoport tagjai részletes szóbeli és írásbeli diétás tanácsokat, illetve fokozott fizikai aktivitásra és a dohányzásról való leszokásra vonatkozó ajánlásokat kaptak. Ez a személyes tanácsadás és vizsgálat négyhavonta ismétlődött. Azok a résztvevők, akiknél a vérnyomás- illetve szérumlipid-értékek az előre meghatározott célérték fölött voltak, és az első négy hónapot követően nem mutattak javulást, gyógyszeres kezelésben is részesültek (antihipertenzív és/vagy koleszterin-csökkentő szerekkel).

Az 5 éves intervenciós periódus végén az intervenciós csoportban szignifikánsan magasabb volt az antihipertenzív, illetve lipidcsökkentő gyógyszeres kezelésben részesülők aránya a kontrollhoz képest; ennek megfelelően a vérnyomás, a szérum-koleszterin, HDL-koleszterin és triglicerid-szint is szignifikánsan alacsonyabb volt az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest; a dohányzás azonban nem. A vizsgálat befejezése után 5 évvel (a vizsgálat kezdetétől számított 10 év múlva) a két csoport között a fenti gyógyszeres kezelés tekintetében már nem volt különbség, és a kockázati tényezők előfordulása közti különbség is kiegyenlítődött. Az összhalálozás marginálisan szignifikánsan magasabbnak (p=0,048) bizonyult az intervenciós csoportban 15 éves követés során ( 321.ref ); a koronáriabetegség okozta halálozás pedig jelentősen magasabb volt (p=0,004), mint a kontrollcsoportban. ( 322.ref )

Oxcheck vizsgálat (oxcheck study)

Az 1989-1992 között folytatott kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálja az alapellátásban  (körzetben) dolgozó ápolónők által végzett egészségfelmérés és tanácsadás hatékonyságát a kardiovaszkuláris kockázati tényezők csökkentésére a családorvosi körzetekben. A kísérlet több mint 11 000, 35-64 éves férfi és nő bevonásával indult Nagy-Britannia Bedfordshire nevű megyéjének öt városi körzetében. A résztvevőket háztartások szerint, véletlenszerűen  sorolták be négy vizsgálati csoportba a kockázati tényezők vizsgálata nélkül. Az intervenció (vizsgálat és tanácsadás) során a részletes egyéni és családi anamnézis felvételére került sor, rögzítették a kliens táplálkozási, mozgási és dohányzási szokásait, illetve legfontosabb paramétereit (testsúly, testmagasság, vérnyomás, szérum koleszterin). Az ápolónők a kliensekkel megbeszélték az életmód-változtatás szükségességét, és a dohányzásra és diétára vonatkozó információkkal is ellátták őket. A négy csoport mindegyike 1989 és 1992 között egymás utáni években került vizsgálatra. Az első és második évben vizsgált csoportot felezték, az egyik felét a következő évben, a másikat csak az utolsó évben hívták ismét vizsgálatra. Így az intervenciós és kontroll csoportok csak abban különböztek egymástól, hogy az előbbieknél gyakrabban (négyszer, illetve háromszor) történt vizsgálat és tanácsadás, mint az utóbbiaknál (egyszer).

Az adatok elemzése szerint az intervenciós csoportban a kockázati tényezők közül a szérum-koleszterin és a vérnyomás szignifikánsan csökkent a kontrollhoz képest; a szérum-koleszterin csökkenés a nőknél statisztikailag szignifikánsan nagyobb mértékű volt a férfiakhoz képest. A vérnyomás csökkenését a kutatók nem a beavatkozásnak, hanem – egyéb tanulmányokban megfigyeltekhez hasonlóan – a vizsgálat által kiváltott stresszhez való hozzászokásnak tulajdonították. A dohányzás gyakoriságában a két csoport közt nem volt eltérés. A négy év alatt sem az összhalálozás, sem a koronária-halálozás tekintetében nem volt különbség a két csoport között. ( 323.ref )

Nyomtatóbarát változat
<< Elõzõ
:: Menü
 Kardiovaszkuláris
::
 Daganatos
::
:: Bejelentkezés:
Felhasználónév:
Jelszó:
:: Keresés:
 HÍREK
::
 TÁVOKTATÁS
::
 FÓRUM
::
 LINKGYÛJTEMÉNY
::
 REGISZTRÁCIÓ
::
 BELÉPÉS
::
 IMPRESSZUM
::
 
Rendszergazda: root@nepegeszseg.hu • Adminisztráció: admin@nepegeszseg.hu • Webmester: webmester@nepegeszseg.hu
© 2002. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Népegészségügyi Iskola • Minden jog fenntartva! All rights reserved!