English
    Hol vagyok? >> Nyitólap\Egészségmagatartás\Az Országos Lakossági Egészségfelmérés
  
:: Menü
::
 Megbetegedés
::
 Egészségfejlesztés
::
 Egészségmagatartás
  A keringési betegségek egyes meghatározó tényezői
   Az Országos Lakossági Egészségfelmérés
  Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000) főbb jellemzői
  A vizsgált tényezők mérésének módszere az OLEF2000-ben
  Az elemzések módszertana
  Dohányzási szokások
  Alkoholfogyasztási szokások
  Testmozgás
  Testtömeg
  Irodalomjegyzék
::
 Épszív honlap
::
 Egészségadattár
:: Ajánlatunk

Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000) főbb előzményei

Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000) főbb előzményei
( 402.ref )

A hazai felnőtt lakosság egészségének megismerése céljából számos felmérésre került sor az elmúlt két évtizedben. Ezek közül az alábbiak voltak az egész országra kiterjedőek:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1984. évi mikrocenzus alapján végzett adatfelvétele a népesség 2%-ára terjedt ki. ( 403.ref ) A kutatók „a 6 éves és idősebb népesség egészségügyi helyzetének, valamint a 14 éves és idősebb népesség egészségkárosító szokásainak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak legfontosabb adatait” gyűjtötték és elemezték.

Ezt követte az „Egészségi állapot 1986” című, ugyancsak a KHS által végzett reprezentatív felmérés. ( 404.ref ) A mintegy 37.500 lakosra kiterjedő kérdezés témái az egészségi állapot, illetve az ezzel kapcsolatos magatartás, valamint vélemény voltak.

A KSH által 1994-ben elvégzett átfogó, kérdőíves Egészségi Állapotfelvételben mintegy 5500, 15 és 65 év közötti személy vett részt. ( 405.ref ) A felmérés „azt vizsgálta, hogyan ítélik meg az emberek egészségi állapotukat, mi a szerepe az életmódnak, az egészségre káros szokásoknak, a veszélyeztető kockázati tényezőknek a felnőtt népesség köztudottan rossz egészségi állapotában.”

A SOTE Magatartástudományi Intézete 1983-ban, 1988-ban, valamint 1994-5-ben végzett országos, reprezentatív felmérést a neurotikus és depressziós tünetegyüttesek és társadalmi, környezeti, pszichológiai háttértényezőik összefüggéseinek vizsgálatára. 1983-ban mintegy 5900, 20 év feletti, 1988-ban 21.000, illetve 1994-95-ben összesen 19.000 16 év feletti magyar lakost kérdeztek ki. ( 406.ref , 407.ref ) 2001-ben Kopp Mária más szervezetekkel együttműködésben újabb kutatást indított a Széchenyi-terv keretében „A középkorú magyar népesség idő előtti halálozásának bio-pszicho-szociális meghatározói, a megelőzés lehetőségei” címmel. E kutatás során 14.000 személyre kiterjedő felmérést hajtanak végre 2002-ben.

Az 1991-ben útjára indított Háztartás Panel kutatás célja a munkaerőpiac, a jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység változásainak követése volt a magyarországi átmenet éveiben. Az induló négy lépcsős, rétegzett minta 2600 háztartásból állt. A Háztartás Panel 1992 és 1997 között elkészült hat hulláma a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszék közös munkája volt. ( 408.ref )

A TÁRKI által 1997-ben lefolytatott „Empirikus felmérés a népesség egészségi állapotának meghatározottságáról” címet viselő vizsgálat 2000 háztartásban élő személyekre terjedt ki. A mintába került háztartásokban 4500, 14 éves vagy annál idősebb személyről, illetve 800, 14 év alatti gyermekről vettek fel kérdőívet. A TÁRKI szándékai szerint egy panel-jellegű vizsgálat-sorozat első elemeként végrehajtott felmérés „segítségével hosszabb időtávon keresztül lehetne a népesség egészségi állapotában – s az azt leginkább meghatározó társadalmi-gazdasági-kulturális stb. tényezőkben – bekövetkező változások irányát és tartalmát követni.” ( 409.ref )

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 1985-88-ban végezte az Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálatot, majd 1992-94-ben a Táplálkozási felmérést. Az első vizsgálat célja az étrendfüggő betegségek táplálkozási kockázati tényezőinek minél pontosabb megismerése volt. Az országos reprezentatív felméréshez több mint 16.600 14 évesnél idősebb személy adatait értékelték. A második felmérés célja a magyar lakosság körében a tápláltsági állapot, illetve a tápanyagbevitel felmérése, valamint a táplálkozással összefüggő betegségek kockázati tényezőivel kapcsolatos adatgyűjtés volt. Ebben a vizsgálatban Budapest és 7 megye lakosságából közel 2600 személyt választottak ki. ( 410.ref , 411.ref )

A Népjóléti Minisztérium Világbanki Programirodája által támogatott Szívbarát Program 1997 és 1999 tavaszán 3-3000 fős, országos reprezentatív mintán felmérte a felnőtt lakosság táplálkozási szokásait. A program végrehajtói a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet és az Interhealth Canada Ltd. voltak. A projekt célja a táplálkozási szokások és az életmód, valamint az egészség és a társadalmi helyzet közötti kapcsolat feltérképezése volt. ( 412.ref )

Nyomtatóbarát változat
<< Elõzõ
:: Menü
 Kardiovaszkuláris
::
 Daganatos
::
:: Bejelentkezés:
Felhasználónév:
Jelszó:
:: Keresés:
 HÍREK
::
 TÁVOKTATÁS
::
 FÓRUM
::
 LINKGYÛJTEMÉNY
::
 REGISZTRÁCIÓ
::
 BELÉPÉS
::
 IMPRESSZUM
::
 
Rendszergazda: root@nepegeszseg.hu • Adminisztráció: admin@nepegeszseg.hu • Webmester: webmester@nepegeszseg.hu
© 2002. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Népegészségügyi Iskola • Minden jog fenntartva! All rights reserved!