English
    Hol vagyok? >> Nyitólap\Egészségmagatartás\Dohányzási szokások
  
:: Menü
::
 Megbetegedés
::
 Egészségfejlesztés
::
 Egészségmagatartás
  A keringési betegségek egyes meghatározó tényezői
  Az Országos Lakossági Egészségfelmérés
  Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000) főbb jellemzői
  A vizsgált tényezők mérésének módszere az OLEF2000-ben
  Az elemzések módszertana
   Dohányzási szokások
  Alkoholfogyasztási szokások
  Testmozgás
  Testtömeg
  Irodalomjegyzék
::
 Épszív honlap
::
 Egészségadattár
:: Ajánlatunk

Dohányzási szokások

Prevalencia becslés

A felnőtt nők több mint 25, és a férfiak 40%-a dohányzott, a többség napi rendszerességgel. A nők mindössze 3, a férfiak 2,5%-a volt alkalmi dohányos.

A dohányosok aránya a fiataloknál a legmagasabb: a fiatal nők több mint harmada, a fiatal férfiak csaknem fele dohányzott. Az erős dohányosok aránya viszont mindkét nemen belül a középkorúak körében volt a legmagasabb.

A középkorú és idős férfiak között igen alacsony volt azok aránya, akik soha nem dohányoztak (2. ábra) Az idős férfiak körében a leszokottak igen magas arányát nagy valószínűséggel az aktív dohányosok magas halálozása, és az egészségkárosodás következtében kialakított életmód-változtatás magyarázza. A nemzetközi trendeknek megfelelően a középkorú és fiatal nők körében a jelenleg, illetve valaha dohányzók aránya lényegesen meghaladta az idős korosztályban tapasztaltakat.

Összefüggés elemzés

A többi vizsgált társadalmi-gazdasági tényező hatását kiszűrve egyértelmű, trend jellegű kapcsolat volt észlelhető a rendszeres dohányzás és az iskolai végzettség között
(3. ábra).
A legalább érettségivel rendelkezők körében a rendszeres dohányzás esélye mintegy 70%-kal alacsonyabb volt, mint a legfeljebb 8 általánost végzettek körében.

A dohányzási szokások és az anyagi helyzet közötti kapcsolat egyértelmű (4. ábra). A jobb anyagi helyzetben lévők körében konzisztensen alacsonyabb volt a rendszeres dohányosok aránya, az anyagi helyzet bármely két kategóriáját is hasonlítottuk össze. Míg a jobb anyagi helyzetben lévők – 4.-6. kategória – körében a dohányzás esélye az egyes anyagi kategóriákat összehasonlítva csak kismértékben tért el, addig a legrosszabb anyagi helyzetben lévők (1. kategória) körében a dohányzás esélye mintegy kétszerese volt az anyagi helyzet 3. és 4. kategóriájához viszonyítva.



A társas támogatottság súlyos hiányával jellemzettek körében a dohányzás esélye mintegy 30%-kal magasabb volt, mint a megfelelő társas támogatottságú személyeké
(5. ábra)


Nyomtatóbarát változat
<< Elõzõ
:: Menü
 Kardiovaszkuláris
::
 Daganatos
::
:: Bejelentkezés:
Felhasználónév:
Jelszó:
:: Keresés:
 HÍREK
::
 TÁVOKTATÁS
::
 FÓRUM
::
 LINKGYÛJTEMÉNY
::
 REGISZTRÁCIÓ
::
 BELÉPÉS
::
 IMPRESSZUM
::
 
Rendszergazda: root@nepegeszseg.hu • Adminisztráció: admin@nepegeszseg.hu • Webmester: webmester@nepegeszseg.hu
© 2002. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Népegészségügyi Iskola • Minden jog fenntartva! All rights reserved!